Balázs-Hajdu Péter: Zsengék, töredékek, kétes hitelűek

2019. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balázs-Hajdu Péter. Zsengék, töredékek, kétes hitelűek:  A Madách–Rimay-kódexek Szerelmes énekek című füzetének versanyaga. Irodalomtörténeti füzetek 181. Budapest: reciti, 2019.

A 17. század első harmadának egyik legjelentősebb magyar irodalmi forrásában, az ún. Madách–Rimay-kódexekben fennmaradt szerelmi tárgyú versgyűjtemény irodalomtörténeti jelentősége a kánonban elfoglalt speciális helyzetéből fakad. Ezek az énekek esztétikai szempontból úgyszólván marginálisak, ugyanakkor a korabeli magyar költészet csúcsteljesítményeként értékelt Balassi-, illetve Rimay-életmű közvetlen ismeretéről adnak számot.
» Tovább a teljes szövegre «

Fekete Norbert írása

2019. december 11. § 0 hozzászólás

recenzió

Hermann Zoltán. A boldogtalanság iskolája: esszék, tanulmányok az érzékenység és a romantika korának magyar irodalmáról. Budapest: Ráció Kiadó, 2015.

Hermann Zoltán kötetében a 2002–2015 között megjelent, döntően a 18–19. századi magyar irodalom alkotásait elemző, „javított, átdolgozott” tanulmányait publikálta (8–10). A változatos módszertanú tanulmányok közreadása mindenképpen indokolt volt. A szerző ezzel lehetővé tette, hogy a szétszórtan megjelent, de összefüggő szövegeket a szakma és az olvasóközönség egyaránt kézbe vehesse.
» Tovább a teljes szövegre «

Buda Attila írása

2019. november 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Tüskés Tibor válogatott bibliográfia. Összeállította Tüskés Anna. Budapest: reciti, 2018.

Bármit gondoljon is az olvasó a szellemtörténetről mint egy körülhatárolható történelmi korszak kultúramegközelítéséről, továbbá az annak egyik leágazásán magára ismerő tájirodalomról, a vidéki (paraszti) vagy városi (polgári) élet idilli tisztaságáról, illetve ördögi romlottságáról, ahogy az előzetes feltevések ezt prejudikálni szokták, tagadhatatlan, hogy az egységes, egységesülő nemzeti kultúrákon belül, feltéve, hogy ilyenek létrejönnek, a földrajzi elkülönülés sajátos jegyei legtöbbször kialakulnak. Elég csak arra utalni, hogy például Móricz Zsigmond és Babits Mihály vidékélménye nem csupán társadalmi különbségeket, de táji jegyeket is hordoz, ebből következően prózaszemléletük eltér egymástól, noha természetesen mindketten az egységes magyar nyelvű kultúra képviselői és alkotói.
» Tovább a teljes szövegre «

Andreas Dudithius Epistulae. Pars VII. 1581–1589

2019. szeptember 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dudithius, Andreas. Epistulae: 1581–1589. Ediderunt Nicolaus Szymański et Ida Radziejowska. 7. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 13/7. Budapest: reciti, 2019.

Andreas Dudith (1533–1589), célèbre humaniste du 16 e siècle, nous a laissé, outre ses traités et traductions, une vaste correspondance dont la plupart n’a jamais été publiée. Parmi des correspondants de Dudith on relève les plus illustres personnages de la vie culturelle et politique de l’époque et les lettres s’étendent sur les sujets les plus variés, ce qui prête à cette correspondance une valeur documentaire.
» Tovább a teljes szövegre «

Egy teológus művészettörténész emlékiratai – Tüskés Anna írása

2019. szeptember 17. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Dávid Katalin. Soah: Emlékeim a vészkorszak idejéből. Budapest: Szent István Társulat, 2014.

Dávid Katalin. Vasfüggönyös kereszténység: A Művészettörténeti Dokumentációs Központ. Budapest: Szent István Társulat, 2017.

Az első könyv általános bevezetővel kezdődik, mely a keresztény világnézetre, a gondolkodás szabadságára és a szimbólumok fontosságára fókuszál az ember életben. Ebben a kötetben a második világháború idején és főleg a nyilas diktatúra és Budapest ostroma alatt átéltek emlékeit rögzíti a szerző. A második könyv nem ott folytatja az emlékek fonalának felgöngyölítését, ahol az első abbahagyta, hanem mintegy öt évvel később: az 1950–1964 közötti másfél évtized történései közül villant fel néhányat.
» Tovább a teljes szövegre «

Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok (ReKonf ‧ 4)

2019. augusztus 26. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Török Zsuzsa, szerk. Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok. Reciti konferenciakötetek 4. Budapest: reciti, 2019.

Az első professzionális írónők, akik meg­élhetési forrásként tekintettek az írásra, a 19. század második felében jelennek meg, és különülnek el a nem egziszten­ciális szükségletből alkotó női szerzőktől. A kötet olyan társadalmi-kulturális fo­lyamatokat tár fel, amelyekben hivatásos írónők és változatos célokkal és motivá­ciókkal ténykedő más íráshasználók vet­tek részt. A tanulmányok a női szerző­ségnek a 19. századi irodalom-, sajtó- és társadalomtörténettel való szoros össze­függéseit vizsgálják, és korabeli funk­cióinak, illetve változatainak összetett kontextualizáló feltárására törekednek.
» Tovább a teljes szövegre «

Horn András: Mitikus gondolkodás és irodalom □ Irodalom és modalitás

2019. augusztus 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Horn András. Mitikus gondolkodás és irodalom. Irodalmi modalitás. Szerkesztette Hegedüs Béla. Budapest: reciti, 2018.

Horn András második kötete a reciti gondozásában a Svájcban élő tudós két önállóan megjelent művét, a Mythisches Denken und Literaturt (Würzburg, Königshausen & Neumann, 1995) és a Literarische Modalität: Das Erleben von Wirklichkeit, Möglichkeit und Notwendigkeit in der Literaturt (Heidelberg, Carl-Winter-Universitätsverlag, 1981) tartalmazza a szerző fordításában és átdolgozásában. A két mű számos ponton kapcsolódik a kiadónknál 2017-ben megjelent Az irodalomesztétika alapjai című kötethez.
» Tovább a teljes szövegre «

Németh S. Katalin írása

2019. augusztus 21. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

P. Vásárhelyi Judit, szerk. A reformáció könyvespolca: Reprezentatív kiadványok Magyarországon a reformáció korában. A Magyar Könyvszemle és a Mokka-R Egyesület füzetei 9. Budapest: Argumentum Kiadó–Országos Széchényi Könyvtár, 2017.

Az Országos Széchényi Könyvtár 2017 októberében, a reformáció jubileumi esztendejében speciális tematikájú nemzetközi konferenciát rendezett. A reformáció könyvespolca cím sokféleképpen értelmezhető. A reformáció korában keletkezett jelentős művek, maradandó értéket létrehozó szerzők, termékeny nyomdák, a korszakra jellemző műfajok beletartozhatnak abba a virtuális gyűjteménybe, amelyet a reformáció könyvespolcának tekinthetünk. Tehát a magyarországi tudományos intézmények, a Szlovák Nemzeti Könyvtár és az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára munkatársai a fent jelzett témakörhöz tartozóan szabadon választhatták meg előadásuk tárgyát és hozhattak létre egy sokszínű, ám mégis tartalmilag egységet képező kötetet.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása az Önarckép álarcokban című kiállításkatalógusról

2019. július 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Vaderna Gábor, fszerk. Önarckép álarcokban: A Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János–kiállításának katalógusa. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából példátlan anyagi támogatáshoz jutottak a magyar kultúra (ezen belül is legfőképpen az irodalom) ápolásáért felelős és elkötelezett intézmények a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteitől kezdve az Országos Széchényi Könyvtáron át a Petőfi Irodalmi Múzeumig. Ezen a helyen lehetetlen felsorolni az Arany-emlékév keretében megvalósult összes eseményt, de a nagyszalontai Arany János Emlékkiállítás (és az ennek helyet adó Csonka torony) teljes rekonstrukciója, Szilágyi Márton monográfiája, az Arany kritikai kiadás sorozat újabb kötetei, a megannyi konferencia és tanulmánykötet, valamint a PIM Önarckép álarcokban című kiállítása, illetve ezek összeadódó hatása minden bizonnyal túl is mutat az irodalomtudomány által „soha el nem hanyagolt” (12) Arany János emléke ápolásának, a szerzői imágó és a gazdag szövegkorpusz vállaltan újszerű fénytörésben való felmutatásának aktusán.
» Tovább a teljes szövegre «

Kalavszky Zsófia recenziója az új orosz akadémiai, kritikai Puskin-kiadás Líceumi versek, 1813–1817 című kötetéről

2019. július 29. § 0 hozzászólás

recenzió

А. С. Пушкин, Лицейские стихотворения, 1813–1817, Том 1. Санкт-Петербург, «Наука», 1999.  (А. С. Пушкин, Полное собрание сочинений в 20-ти томах, Санкт-Петербург, «Наука», 1999–).

Puskin korai, ún. líceumi versei – vagyis az életének első és egyetlen tanintézményében, a carszkoje szelói líceumban eltöltött hat éve alatt (1811–1817) írt szövegei – a költő életművében különleges szerepet töltenek be. Életrajzi, poétikai, társadalomtörténeti és még sok egyéb szempontból is zárt korpuszt alkotnak, amely korpusznak az időbeli határait az 1813-as év eleje (a legkorábbi, fennmaradt Puskin-szöveg időpontja) és 1817. június 7-e (a líceumi záróvizsga napja) jelölik ki. A záróvizsgát követően két nappal Puskin elhagyja Carszkoje Szelót, Szentpétervárra utazik, ahol egy teljesen más típusú életmód kezdődik számára, amely – erről a kéziratai egyértelműen tanúskodnak – egy, a líceumitól merőben eltérő alkotáslélektani állapottal párosult.
» Tovább a teljes szövegre «

Az Akadémia nyilatkozata

2019. július 17. § 0 hozzászólás

reciti közlemény

Az Akadémia visszautasítja a Prémium Posztdoktori Programjával kapcsolatos vádaskodást

Az MTA BTK nyilatkozata

2019. július 17. § 0 hozzászólás

reciti közlemény

Az MTA BTK nyilatkozata az Origo és a Pesti Srácok az MTA Prémium Posztdoktori Programjáról írt cikkeiről

Levél Gábor Lászlónak, az Origo főszerkesztőjének

2019. július 16. § 3 hozzászólás

reciti közlemény

Az alábbi levél szövegét emailben elküldtem Gábor László főszerkesztőnek az info@origo.hu címre.

Hegedüs Béla

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársaként, a reciti.hu intézeti portál főszerkesztőjeként írok Önnek. Politikai kifizetőhellyé vált az MTA Prémium Posztdoktori Program címmel jelent meg az Origón 2019. július 16-án egy „írás” (a furcsa idézőjel használatban az Önök lapját követem). Meglepődtem, hogy eme „írás” szerzőjének az „Origo” „név” van feltüntetve (szokatlan ez számomra), ezért vagyok kénytelen Önhöz mint az Origo főszerkesztőjéhez fordulni. A névtelen szerző Önt mint főszerkesztőt, de az olvasókat is – visszaélve lapja nevével – becsapta, miközben aljas, méltatlan és hazug módon támadta kollégámat, szerkesztőtársamat, Szilágyi Emőke Ritát. Az „írás” náci-bolsevik jellegű stílusáról szót sem ejtenék, de talán egyetért velem, hogy méltatlan a nagy múltú tartalomszolgáltató portálhoz. Kérem, higgyen nekem, s ezért csak egyszer lapozzon bele a Szilágyi Emőke Rita által sajtó alá rendezett és szerkesztett monumentális kötetbe, amit a reciti adott ki könyv- és letölthető formátumban. Íme a közvetlen link és könyv bibliográfiai leírása:

Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1523–1533. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 1. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19. Budapest: reciti, 2018 [http://reciti.hu/2019/4989]

Természetesen mind a könyv, mind a letölthető formátum bárki számára ingyen elérhető, hiszen közpénzből volt finanszírozva a létrejötte. Időegyeztetés után szívesen adok Önnek egy nyomtatott példányt, de csak biztatni tudom a pdf letöltésére és olvasgatására is. Már a címleírásból is láthatja, hogy ez az 589 oldalas kötet egy sorozat első része: a későbbi Oláh-levelezés a további kötetekben fog megjelenni. Önnek mint főszerkesztőnek nem kell bizonygatnom az Oláh-levelezés megjelentetésének nem csupán magyarországi, de európai jelentőségét, és azt a sok évi munkát sem, ami egy ekkora kötet szerkesztése, sajtó alá rendezése mögött áll, de kérem, hogy világosítsa fel erről a titokzatos „Origó”-t, akinek úgy tűnik hiányosak a magyar irodalom- és kultúrtörténeti ismeretei. Mint (főszerkesztő) kolléga csak javasolni tudom, kérje meg „Origó”-t: álljon ki a nyilvánosság elé büszkén a nevével, és kérjen bocsánatot Szilágyi Emőke Ritától.

Üdvözlettel,
Hegedüs Béla (MTA BTK ITI, reciti főszerkesztő)

Huszti Lászó: Calvinus János élete

2019. június 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Huszti László. Calvinus János élete. Szerkesztette Tóth Zsombor. ReTextum 10. Budapest: reciti, 2019.

Huszti László, a kolozsvári Református Kollégium seniora, 1758-ban fordította le Kálvin János Theodor de Bèze által írt latin nyelvű életrajzát. A mindeddig ismeretlen kézirat a legelső magyar nyelvű fordítása de Bèze szövegének, mely százötven évvel előzi meg Rácz Kálmán 1908-ban készült átültetését. A Huszti tollán magyarul is megszólaló de Bèze-féle Kálvin-élettörténet olyan applikált és akkomodált történeti tudás lenyomatát őrzi, amely a vallásos perzekúció tapasztalatának irodalmi és történeti bizonyítéka egyszersmind. A Huszti-féle magyar szöveg értelmében 1758-ban még tart a reformáció. A fordítás, az élettörténet megjelenítésén túl tehát újfajta, hosszú reformációként meghatározható korszakfelfogást is javasol.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes írása

2019. június 21. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Etlinger Mihály, Markó Anita, Pálfy Eszter, Szatmári Áron, Virág Csilla, Vrabély Márk, szerk. Tév/hit: Tévedések és tévesztések és a régi irodalomban. Fiatalok Konferenciája 2017. Budapest: reciti, 2018. 124 p.

Bármely tudományterületen igen nagy szükség van rá, hogy a pályájuk elején járó, doktori fokozatot még nem szerzett kutatók megszólalási lehetőséget kapjanak. Különösen igaz ez Magyarországon a bölcsészettudományok művelőire. Ezért is nagy szerencse, hogy 2017-ben egy korábbi kezdeményezést folytatva immár ötödik alkalommal rendezték meg a röviden csak FIKON-ként emlegetett vándorkonferenciát, amelynek abban az évben épp a Pécsi Tudományegyetem adott otthont.

A fiatal kutatók kezdeményezésére kiválasztott téma, a tévedések és tévesztések a régiségben – tehát nem kizárólag a régi magyar irodalomban! –, rögtön izgalmas dolgozatokat ígér.
» Tovább a teljes szövegre «

Maróthy Szilvia írása

2019. június 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Laczházi Gyula. Zrínyi Miklós költészete: A Syrena-kötet és a Szigeti veszedelem. UniText 1. Budapest: Napkút Kiadó, 2018.

„Dedicalom ezt az munkámat. Magyar nemességnek…” – így Zrínyi a Syrena-kötet ajánlásában. De kinek szól Laczházi Gyula 2018-ban megjelent ismeretterjesztő könyve? Zrínyi Miklós költészete: A Syrena-kötet és a Szigeti veszedelem címmel adta közre a Napkút kiadó UniText sorozatának első kötetét. Idézem a fülszöveget:

Az UniText sorozat áttekintő jelleggel kívánja bemutatni a magyar és a világirodalom egy-egy szerzőjének, korszakának vagy műfajának kortárs értelmezési lehetőségeit. A sorozatban megjelenő szövegek elsődleges célja, hogy mind az egyetemi, mind a középiskolai oktatásban alkalmazhatók legyenek, és nemcsak tudományos, de ismeretterjesztő szempontból is kielégítsék az olvasói igényeket.


» Tovább a teljes szövegre «

Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820 (ReKonf ‧ 3)

2019. május 29. § 0 hozzászólás

reciti book

Ágnes Dóbék, Gábor Mészáros and Gábor Vaderna, eds. Media and Literature in Multilingual Hungary 1770–1820. Reciti Konferenciakötetek 3. Budapest: reciti, 2019.

The period covered in this volume was particularly important in Hungarian cultural history regarding the interactions of print media with other social and cultural formations. The expansion of the market of media products was accompanied by the acceleration of social communication and the broadening of its participant base. Weekly newspapers and periodicals published only a few times a year followed international patterns. As new reading habits and editorial-authorial roles emerged, an increasing number of people took advantage of the new opportunities to publish.
» Tovább a teljes szövegre «

Idegen testünk – Márjánovics Diána recenziója

2019. május 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Földes Györgyi. Test – szöveg – test. Testreprezentációk és a Másik szépirodalmi alkotásokban. Budapest: Kalligram Kiadó. 2018.

Angelo Soliman, a fekete-afrikai rabszolgából lett kivételes műveltségű nemes történetét – a Kitömött barbár óta különösen – jól ismerjük. Kevésbé közkeletű a Test – szöveg – test borítóján szereplő Saartje Baartman esete, mely a dehumanizáció szélsőséges eljárását hasonlóképp példázza. A Fokföldön született, Európában hottentotta Vénuszként ismertté vált Saartjét a 19. század elején londoni és párizsi arisztokraták köreiben meztelenül, látványosságként szerepeltették. Testi adottságaira különös figyelem irányult: a francia anatómus, Georges Cuvier a huszönöt évesen elhunyt nőt felboncolta, „agyát és »túlfejlett« kisajkait […] formalinba tettet[te], s ezt csontvázával és a testéről készült gipszöntvénnyel együtt kiállít[tatta] a párizsi Embertani Múzeumban.” (115)

Földes Györgyi könyvének borítója szemléletesen helyezi fókuszba Saartje alakját, mely a kulturális, etnikai, fizikai, nemi megkülönböztetésről szóló diskurzus felidézésével utal a kötetben helyet kapó írások központi problémájára.
» Tovább a teljes szövegre «

(B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén (ReKonf ‧ 2)

2019. április 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Ajkay Alinka és Császtvay Tünde, szerk. (B)Irodalom: Gyulai Pál az irodalom élén. Reciti konferenciakötetek 2. Budapest: reciti, 2018.

Gyulai Pál több évtizedes munkásságának értelmezése, értékelése nagyon különböző, és személyének, ténykedésének, befolyásának, eredményeinek megítélése roppant eltérő. Óriási –  nemegyszer heves indulatokat is keltő – vitákat kavar, hogy jelentőségét szépírói tevékenysége, a kortárs kritika tudománnyá emelése, irodalomszervezői tevékenysége vagy tanári, esetleg  szerkesztői munkássága nézőpontjából elemezzük, és azokat milyen elsődlegességi sorba állítva, hogyan értékeljük.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6.

2019. március 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 6. Budapest: reciti, 2018.

Aligha gondoltuk volna, amikor 2012-ben, egy OTKA-pályázat keretében meg­alapítottuk a Reciti Kiadó új sorozatát, a Doromb című közköltészeti „évkönyvet”, hogy nemcsak rendszeres megjelenését tudjuk majd biztosítani, de esetenként akár tematikus kötetek összeállítását is célul tűzhetjük ki. Hűséges szerzőinknek hála, 2018-ban ez a fordulat is bekövetkezett. Az MTA BTK ITI Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820 Lendület-kutatócsoportjának anyagi és szellemi támogatásával most egy kicsit rendhagyó kötetet adhatunk az olvasók kezébe.
» Tovább a teljes szövegre «

tév/hit – Tévedések és tévesztések a régi irodalomban

2019. március 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Etlinger Mihály, Markó Anita, Pálfy Eszter, Szatmári Áron, Virág Csilla és Vrabély Márk, szerk. tév/hit – Tévedések és tévesztések a régi irodalomban: Fiatalok Konferenciája 2017. Budapest: reciti, 2018.


» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása Szénási Zoltán könyvéről

2019. február 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Szénási Zoltán. Néma várostrom: Népnemzeti tradicionalizmus és konzervatív kritika a magyar irodalmi modernség kontextusában 1920 előtt. Irodalomtudomány és kritika. Budapest: Universitas Kiadó, 2018.

Ritkán találkozni olyan valóban értékes szakmunkával, amely a Nyugat – akár látensnek vélt – jelentőségét ne a folyóiratra irányított fókuszból próbálná megerősíteni, releváns rákérdezéssel próbára tenni, vagy akár megkérdőjelezni. A modern magyar irodalom intézményesülés-történetének elmesélése elképzelhetetlen a Nyugat említése nélkül, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a korszak (tágabb értelemben a századforduló, szűkebb értelemben az 1908 és 1920 közötti időszak) komplett diskurzusrendszerének feltérképezésére, akár olyan áron, hogy a folyóirat az adott megfigyelői pozíciónak csak a perifériáján foglaljon helyet.
» Tovább a teljes szövegre «

The Hungarian government to suppress the independence of the Academy of Sciences

2019. február 7. § 0 hozzászólás

Hungarian Academy Staff Forum (HASF)

The ADF (Akadémiai Dolgozók Fóruma = HASF in English) is a civil initiative of the researchers from the research institute network at the Hungarian Academy of Sciences (HAS). The Hungarian government is introducing a new system of research financing, in a way which in itself contradicts the appropriate manners of policy making, and which, after implementation, will have disastrous effects on the autonomy of scientific research and scholarship in the entire country as well as our work and life altogether. Given that our voice has not been heard either in public or during the negotiations between the HAS and the government, this initiative is meant to express our opinions about the situation and the whole process.

Summary of the situation

Megkésett recenzió – Petneházi Gábor írása

2019. február 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Johannes Bocatius. Hungaroteutomachia vel colloquium de bello nunc inter Caesareos et Hungaros excitato – Magyarnémetharc avagy beszélgetés a császáriak és magyarok között most fellángolt háborúról. Szerk. Kees Teszelszky és Tóth Gergely. Budapest: ELTE–BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke, Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, 2014.

A magyarországi kora újkori tanulmányok doyenne-ének, a 2014 végén elhunyt R. Várkonyi Ágnesnek talán az utolsó nagy vállalkozása az a 2010 és 2014 között vezetése alatt működő OTKA-projekt volt, amely Magyarország európai jelenlétét és beágyazottságát vizsgálta a XVI–XVII. században (Magyarország a kora újkori Európában, NK 81948), azzal a távlati céllal, hogy a hazai és európai kulturális, politikai, diplomáciai, stb. kapcsolatokra koncentráló kutatások révén a Magyarország helyén a tudományos világ térképein hozzávetőlegesen Mohács után megnyíló űrt ha nem is betölteni, de legalább csökkenteni lehessen.
» Tovább a teljes szövegre «

Pirnát Antal: Kiadatlan tanulmányok

2019. január 25. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Pirnát Antal. Kiadatlan tanulmányok. Szerkesztette Ács Pál. Budapest: reciti, 2018.

A jelen kötet Pirnát Antalnak a Szegedi Egyetem Régi Magyar Irodalomtörténet Tanszékén őrzött hagyatékában fennmaradt kiadatlan tanulmányaiból közöl válogatást. A szerző kiváló tudós, rendkívül sokoldalú irodalomtörténész, eszmetörténész, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának egyik nevezetes alakja, nagy hatású tanáregyéniség volt. A 16. századi erdélyi antitrinitárius mozgalmak kutatójaként vált nemzetközileg is ismertté. Mégsem szerette, ha csak a radikális reformáció kutatójának tartották. Joggal, hiszen érdeklődési köre kiterjedt a reneszánsz kori irodalom- és művelődéstörténet, vallástörténet szinte valamennyi területére.
» Tovább a teljes szövegre «

Jeney Éva (1963–2019)

2019. január 19. § 0 hozzászólás

Jeney Éva barátunk, kollégánk, főszerkesztőnk meghalt. Nincsenek szavak; ami biztos, a reciti Éva nélkül soha nem lesz olyan, mint vele volt. Elmondhatatlan, mi mindent köszönhettünk neki. Elmondhatatlan, s az is marad örökre. Nyugodj békében drága Éva!

reciti

Nicolaus Olahus: Epistulae. Pars Ⅰ. 1523–1533

2019. január 15. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1523–1533. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 1. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19. Budapest: reciti, 2018.

Miklós Oláh (1493–1568) is one of the most prominent humanists of the 16th century. Apart from his literary activity (book of letters, historical works, and poems), his fame is based on his political and ecclesiastical career. He reformed the operations of the Hungarian Royal Chancellery, and his patronage, book collection, and organizational talent made him well-known far and wide.
» Tovább a teljes szövegre «

Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 6)

2018. december 31. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csonki Árpád, szerk. Rejtőzködő Kalliopé: Tanulmányok Arany János Naiv eposzunk című írásáról. Hagyományfrissítés 6. Budapest: reciti, 2018.

Jelen kötet tanulmányai Arany János Naiv eposzunk című 1860-as tanulmányának tudományos hatásával vetnek számot. Arany írása nemcsak a magyar irodalomtörténetről való gondolkodásra volt nagy befolyással, hanem más tudományágaknak a kérdésfeltevéseit is hosszú időre meghatározta.
» Tovább a teljes szövegre «

Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után

2018. december 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Balogh Magdolna, szerk. Szomszédok a kirakatban: A szlovák irodalom recepciója Magyarországon 1990 után. Budapest: reciti, 2018.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete kétoldalú együttműködés keretében több ciklus óta kutatja a magyar és a szlovák irodalomban zajló folyamatokat, műfaji és narratív jellegzetességeket, meghatározó művelődéstörténeti trendeket, a két irodalom kapcsolatait, kulturális cserefolyamatait, elhelyezkedését a közép-európai kulturális térben.
» Tovább a teljes szövegre «

Dóbék Ágnes írása

2018. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Katalin Czibula. Theater und Öffentlichkeit: Beiträge zur ungarischen Theaterkultur des 18. und 19. Jahrhunderts. Budapest: Protea Kulturverein, 2016.

A német nyelvű kötet Czibula Katalin drámatörténeti kutatásait tartalmazza. A 18. század második felének színházi kultúráját vizsgáló tanulmányok olyan témakörök köré csoportosulnak, mint a 18. századi színháztörténet legfontosabb forrásai, a színházi élettel kapcsolatos publicisztika, a magyar színházművészet nyelvi jellemzése, valamint a színház és a különböző vizuális művészetek kapcsolata.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András: Fantasztikum és medialitás

2018. december 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Wirágh András. Fantasztikum és medialitás: Kísértetek és írásnyomok a magyar prózában Nagy Ignáctól Szerb Antalig. Irodalomtörténeti füzetek 180. Budapest: reciti, 2018.

Mindig is kedveltem azokat a regényeket, amelyek nyomozásra késztettek és komolyan megdolgoztattak, aztán egy váratlan csavarral aláásták gondosan kimunkált cselekményüket, vagy esetleg kérdőjelek közepette hagytak. Ebből az élményből születhetett az ötlet, hogy az olvasót elbizonytalanító szövegekkel foglalkozzam komolyabban. Miközben az is egyre világosabbá vált számomra, hogy a szövegek tematikai jegyeiktől függetlenül hordozzák ezeket a sajátságokat, olvasás és nyomozás pedig a korábban gondoltnál sokkal szorosabb viszonyban állnak.
» Tovább a teljes szövegre «

„Hajlandó lennék örökkön-örökké e földön élni, ha előbb mutatnának egy sarkot, ahol fütyülnek a hőstettekre” – Kalavszky Zsófia recenziója Venyegyikt Jerofejev biográfiájáról

2018. december 22. § 0 hozzászólás

recenzió

Лекманов Олег, Свердлов Михаил и Симановский Илья, Венедикт Ерофеев: посторонний [Venyegyikt Jerofejev: a kívülálló], Литературные биографии (Москва: АСТ, 2018).

 

Vári Erzsébet emlékére

Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy a különböző társadalmi, kulturális és politikai feltételek között létrejövő irodalmi kultuszok formálódásában milyen típusú kulturális stratégiák érvényesülnek? Milyen célok mozgatják az adott kultuszban résztvevő olvasókat, milyen igényeik vannak, milyen normák alapján cselekszenek, mindezekből milyen viselkedési formák születnek, és az utóbbiak milyen társadalmi akciókhoz, interakciókhoz vezetnek?
» Tovább a teljes szövegre «

Jeney Éva recenziója

2018. december 12. § 0 hozzászólás

recenzió

Alexandre Gefen. Réparer le monde: La littérature française face au XXIe siècle. Paris: Editions Corti, 2017.

A könyv gyógyít – kortárs elképzelés? Kortárs mantra? Valószínűleg egyik sem, hiszen szerzőnk is tisztában van azzal, hogy a gondolat, mely szerint a szavak gyógyítanak nemcsak Pascaltól vagy Montaigne-től, de az ókori görögöktől sem idegen. Kétségtelen viszont, hogy az olvasás kortárs hanyatlásának korában a biblio- és az irodalomterápia egyre nagyobb területet hódít meg magának, és egyre több helyen van jelen. Ma már nemcsak beszélnek narratív medicináról, hanem gyakorolják is azt. Vannak orvosok, akik a storytellinget és az elbeszélést kifejezetten gyógyító céllal alkalmazzák. A művészet- és az írásterápia a palliatív hospice és nem-hospice ellátásban is ismeretes. Amikor tehát nincs más mód a gyógyító tevékenységre, marad az irodalom, „az emberi szabadság végső fegyvere”.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes: Egy kora újkori sikerkönyv története

2018. november 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Máté Ágnes. Egy kora újkori sikerkönyv története: 15–16. századi szövegvariánsok és fordítások Eneas Silvius Piccolomini Historia de duobus amantibus című szerelmes regényéből. Budapest: reciti, 2018.

Aligha van érdekesebb téma a szerelemnél. Ebben a kötetben egy szerelmespár, Eurialus és Lucretia érzelmei mellett szó van az őket megalkotó humanista, Eneas Silvius Piccolomini latin klasszikus szerzők iránti szenvedélyéről, valamint számos neves és névtelen másoló, nyomdász és fordító munkájáról, amelyeket az előbbi két szenvedély ihletett.
» Tovább a teljes szövegre «

A kegyvesztettség stádiumai – Márjánovics Diána recenziója

2018. november 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Reichert Gábor. Megfelelési kényszer: Politikum és esztétikum összefüggései Déry Tibor ötvenes évekbeli művészetében. MIT füzetek 6. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2018.

1957. április 25.: Déry Tibor a Fő utcai börtön vizsgálati osztályán e dátummal kapta kézhez a három évig tartó raboskodását kísérő levelezés első üzenetét. A harmadik feleség, Kunsági Mária küldeménye 2010-ben, Botka Ferenc közreadásában, a Déry-levelezéssorozat II/C. 1956–1960 kötetében jelent meg; az ’57 áprilisára datált üzenet mellett a közreadó lényegi, a Déry-filológia helyzetét érzékletesen leíró feljegyzése áll. Eszerint „[Böbe] szinte hivatalnoki pontossággal” dokumentálta a fogság időszakában zajló történéseket:

[g]épelt másolatot készített valamennyi börtönbe írt levélről és az azokra kapott válaszokról. Külön füzetben pontos időrendbe sorolta férje börtönéveinek valamennyi külső és belső eseményét, feljegyezve minden telefonhívást, találkozást, intézkedést (153.)
» Tovább a teljes szövegre «

Hiányból eredő többlet – Major Ágnes recenziója

2018. november 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Wirágh András. Cholnoky Viktor, a szépíró: Írásgyakorlatok – publikálási stratégia – korai recepció. Tempevölgy könyvek 24. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2017.

Bár az elmúlt években az irodalomtörténeti érdeklődés nem hagyta figyelmen kívül Cholnoky Viktor munkásságát – ezt támasztja alá a Wirágh András kötetének függelékeként közreadott, az 1995-ös évtől kezdődő Cholnoky-bibliográfia –, kétségtelen, hogy Cholnoky nem tartozik a legelemzettebb szerzők közé. Wirágh átfogó kismonográfiája tehát minden bizonnyal hiánypótló feladatra vállalkozott, s azon túl, hogy elsősorban a szépíró Cholnoky Viktort helyezi vizsgálódásának középpontjába, képet kaphatunk a századfordulós sajtó működéséről, leginkább pedig a szövegek többszörös publikálásának gyakorlatáról is.
» Tovább a teljes szövegre «

Tüskés Tibor: Válogatott bibliográfia

2018. november 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tüskés Anna, szerk. Tüskés Tibor: Válogatott bibliográfia. Budapest: reciti, 2018.

A bibliográfia dokumentálja Tüskés Tibor írói, kritikusi, irodalomtörténészi és tanári munkásságát, a róla szóló irodalmat, valamint a hatástörténet adatait. Regisztrálja az általa írt, életében és a halála után megjelent műveket, a rá vonatkozó szakirodalmat, az őt ábrázoló képzőművészeti alkotásokat, a vele/róla készült filmeket. Esetenként rövid annotációval egészítettem ki a címleírásokat, s jeleztem az írásokra megjelent reakciókat.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2018. október 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Pap Norbert és Fodor Pál, szerk. Szulejmán szultán Szigetváron: A szigetvári kutatások 2013–2016 között. Pécs: Pannon Castrum Kft., 2017.

2015. december 9-én hangzott el a bejelentés, miszerint megtalálták I. Szulejmán (1494–1566) oszmán szultán magyarországi sírkápolnájának (türbe) maradványait a Szigetvár környéki turbék-zsibóti szőlőhegyen. A szenzációszámba menő tudományos eredmény nagy publicitást kapott a világsajtóban is, elismerést hozva a kutatócsoport számára, amely már egy ideje együtt dolgozott a cél érdekében. A kutatások azóta is folytatódnak a türbe körüli terület feltárásával, hogy rekonstruálhassák azt a kis oszmán települést, amely a 16. század második felében zarándokhelyként épült a szultáni emlékhely köré. A 2013–2016 között zajló vizsgálatok összefoglalásaként 2017-ben igényes kiállítású kötet jelent meg a projekt jelenlegi két vezetője, Pap Norbert és Fodor Pál szerkesztésében.
» Tovább a teljes szövegre «

Tüskés Anna írása

2018. október 24. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Bíró-Balogh Tamás, szerk/ed. Különben magyar költő vagyok: Radnóti Miklós levelezése I [Otherwise I’m a Hungarian poet. Miklós Radnóti’s Correspondence]. Budapest: Jaffa, 2017.

The first volume of Radnóti’s correspondence contains the letters the poet wrote and received over 19 years, between 1926 and 1945, 467 documents in total. The aim of Tamás Bíró-Balogh’s scholarly and carefully edited corpus is to publish all authentic letters Radnóti exchanged with his relatives, friends, colleagues, and publishing houses, except for those exchanged with his wife Fanni Gyarmati.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Gergely István recenziója

2018. október 10. § 0 hozzászólás

recenzió

Kruppa Tamás. A kereszt, a sas és a sárkányfog: Kelet-közép-európai törökellenes ligatervek és küzdelmek a Báthory-korszakban (1578–1597). Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nuncupatae, Series I. Collectanea Vaticana Hungariae Classis II., Tom. 5. Budapest–Róma: Gondolat, 2014.

A szentszéki levéltárakban lévő magyar vonatkozású anyagok feltárása, s ezzel együtt a szentszéki–magyar kapcsolatok kutatása az utóbbi években, évtizedekben örvendetesen sokat haladt előre, köszönhetően – mások mellett – Molnár Antal, Tusor Péter és az alábbiakban tárgyalt kötet szerzője, Kruppa Tamás munkásságának. Szükség is van az új vizsgálódásokra, hiszen e témában Fraknói Vilmos és Veress Endre forráskiadványai és monográfiái már megértek arra, hogy friss szintézisek lépjenek a helyükbe, amelyek nagyobb forrásbázison alapulnak, illetve tartalmazzák a honi és nemzetközi szakirodalom újabb eredményeit is.
» Tovább a teljes szövegre «